Mint ismert, a Diósgyőr legutóbb döntetlent játszott a Paks ellen az OTP Bank Liga 3. fordulójában, így a korábbi egy vereség és egy győzelem után négy ponttal várhatja a folytatást a vasgyári alakulat. A meccs kifejezetten izgalmasan alakult, de aki figyelmesen követte az összecsapást, más, meglehetősen szomorú dolgot is észrevehetett a stadionban és a televíziókészülékek előtt: Bárdos Bence személyében mindössze egyetlen saját nevelésű játékos lépett pályára a kezdőcsapatban, és a kispadon sem ült olyan futballista, aki Borsodban tanulta a focit.
A felcsúti csapattól elszenvedett szezonnyitó hazai vereség és a vízilabdameccshez hasonlatos mezőkövesdi győzelem után ezúttal egy x-re volt képes a DVTK első osztályban harcoló alakulata. A mostani ellenfél az a Paks volt, amely hosszú évek óta csak magyar játékosokat szerződtet a klubhoz, de meglepő módon ezzel nemhogy hátrányba kerülne a magyar elitben, hanem gyakran a topcsapatokat is meglepi a pályán, és le tudja győzni azokat az alakulatokat, amelyek a világ minden tájáról Magyarországra hozott futballistákkal állnak fel az NBI-es mérkőzésekre.
Ezzel szemben a DVTK elengedte a kezét az NBII-es bajnoki címet szerzett csapat hazai játékosai nagy részének – a Paks egyenlítő gólját éppen az a Könyves Norbert rúgta ellenünk, aki korábban a Diósgyőr alapembere volt -, és az átigazolási szezonban egy tucat olyan labdarúgót szerződtetett, akikről csak a legnagyobb szurkolók hallhattak korábban.
Nem vagyunk biztosak benne, hogy három meccs elteltével akad olyan ember BAZ megyében, aki fel tudná sorolni a frissen érkezettek neveit: a hirtelen érkezettek nyelvtudása és nemzetisége kapcsán már a Trollfoci, az egyik legnépszerűbb hazai futballközösség is külön mémet tett közzé saját oldalán.
Összességében szombaton a 11 pályára lépő kezdőjátékos közül hat idegenlégiós és öt magyar nemzetiségű focista szerepelt, akik közül egyedül Bárdos Bence mondhatta el magáról, hogy Diósgyőrben nevelték első osztályú labdarúgóvá. A 25 esztendős, 192 centis védő 1998-ban született Ózdon, ls ott is kezdett futballozni, majd egy évet játszott Kazincbarcikán, de ezt követően 2011-től – egy rövid szolnoki kölcsönjáték után – csak Miskolcon rúgta a bőrt. Első NBI-es gólját éppen a Mezőkövesd ellen szerezte,
Hogy a hazai labdarúgóképzés – beleértve a DVTK utánpótlásnevelését – egyes üdítő kivételektől eltekintve miért nem képes eredményeket felmutatni, és hová folyik el az a rengeteg pénz, amelyet TAO és más támogatások formájában a futballcsapatok bezsebelnek, arról könyvet lehetne írni. A magyar sportújságírás kedvelt témája a probléma elemzése, legutóbb például a Telex szakértője értekezett a problémáról, de megoldást egyelőre persze senki sem talál.
Nem vitatható, hogy az akadémiai rendszerrel nagy a baj, Diósgyőrben sem működnek a dolgok az elvártaknak megfelelően. Nemrégiben még maga a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor is nyilvánosan kritizálta az utánpótlás-nevelést az évértékelőjében. Úgy fogalmazott, hogy az U17-től az U21-ig a nemzeti csapatok a pénzbőség ellenére rosszabb eredményeket érnek el az elvárhatónál – holott a magyar futballutánpótlás még sohasem volt olyan kedvező anyagi helyzetben, mint az elmúlt esztendőkben.
Lehetséges, hogy a foci előrelépése már régóta nem pénzkérdés, hanem szakmai?
Fotó: DVTK
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
